Nagylókról

Nagylók rövid története

A község neve Lok alakban 1258-ban bukkan fel elõször, melynek eredete bizonytalan, valószínûsíthetõ, hogy egy szláv régi loky „tócsa” fõnév a forrása. 1872 óta Zichy Pál gróf kérelme alapján Nagylók formájában használt, de az Öreglók változat is elõfordul a 18. sz. végén.

Ezen a vidéken a 20. század eleji feltárás során 80 db bronzkori sírt ástak ki. Erre bizonyíték a Kislókon található bronzkori vár – „bolond vár”. A római korból áldozati edényeket találtak Lók területén, melyet a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban õriznek a mai napig.

Mao. Területén eddig mindössze hat helyen találtak lovaskocsis temetkezésre utaló nyomokat, ami településünk is ezek közé tartozik.

A honfoglalás idején is lakott volt ez a terület, e korabeli sír a bizonyíték rá, Erdõmajor területén találtak rá. A téglási erdõben régészek IV. Béla korabeli érméket találtak.

A késõbbiekben a település pusztává változott a tatárjárás idejére, de akkor is lakták a vidéket.

Ezután kunokat telepítettek be, erre példa a két halomsír (kunhalom) – sajnálatos módon régészek még a mai napig nem kutatták!

Sóhordóút – a római jelenlétnek bizonyítéka (fontos útvonal!) Török hódoltság ideje alatt feltételezhetõen fontos õrhely volt, mivel a kunhalmok neve a néphagyományban török dombok néven maradtak életben.

1580-tól lelhetõk fel adatok Gardára és Lókra, a török forrás Harda-Lóknak mondja a két települést, amelyet egy birtokként kezel a török földesúr. A török hódoltság után jó ideig nem tudunk Nagylókról. Valószínû, hogy Körtvélyes birtokkal együtt fõnemeseké volt.

Nagylók és Kislók határában az 1580-as évek körül létezett egy tarisznya vár, amit a törökök emeltek földbõl. (valószínûleg bronzvárra építették)

Az elsõ világháború Nagylóktól is súlyos áldozatokat követelt. Az 1914. július végi mozgósítás alkalmával bevonultak a hadkötelesek, akikbõl hõsi halált halt 68, eltûnt 73, hadifogságba került 27 fõ.

A második világháborúban az itt húzódó frontszakaszon kb. 3 hónapon keresztül folytak csaták Nagylók és Sárszentágota határában, a Dunántúl legjelentõsebb harckocsi csatája zajlott le. Nagyszámú hõsi halott és polgári lakos nyugszik Nagylók földjén….
A halottak elõtt tisztelegve avatták fel a Hõsök terén lévõ emlékmûvet.